Mi az a Travel Rule?

Honnan ered a Travel Rule

A Travel Rule eredetileg az amerikai banktitokról szóló törvényből (Bank Secrecy Act) származik, és a FinCEN ügynökség már 1996-ban bevezette ezt a kötelezettséget a hagyományos pénzügyi intézmények számára, a fiat pénznemekben végzett tranzakciók összefüggésében.

A Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) később beépítette a szabályt nemzetközi standardjaiba, először 2001-ben Különleges Ajánlás VII formájában, majd 2012-ben a felülvizsgált 16. Ajánlás részeként.

A kriptovaluták szempontjából meghatározó pillanat 2019 júniusában következett be, amikor a FATF a 15. Ajánláshoz fűzött Értelmező Megjegyzésen keresztül kiterjesztette ugyanezt a kötelezettséget a virtuális eszközökkel kapcsolatos szolgáltatókra (VASP), megkövetelve tőlük, hogy ugyanazokat az adatcsere-standardokat teljesítsék, mint a hagyományos pénzügyi intézmények.

A legjelentősebb frissítés 2025 júniusában történt, amikor a FATF alaposan felülvizsgálta a 16. Ajánlást. A szabály hatálya kiterjedt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmen túlra, és mostantól kifejezetten magában foglalja a csalás megelőzését és a proliferáció finanszírozását is.

A frissítés emellett bevezette a kedvezményezett-megerősítési rendszerek (Confirmation of Payee) követelményét a határon átnyúló átutalások esetében, valamint a teljes integrációt az ISO 20022 üzenetküldési szabvánnyal.

Milyen adatokat gyűjtenek

Általában a megadott küszöbértéket meghaladó tranzakciók esetén a következő adatokat gyűjtik a megbízóról:

• név,
• számlaszám (vagy egyedi tranzakcióazonosító, ha nincs számla),
• teljes fizikai cím,
• születési dátum (természetes személyek esetén),
• BIC, LEI vagy más egyedi azonosító.

A kedvezményezettről a következőket gyűjtik:

• név,
• számlaszám (vagy egyedi tranzakcióazonosító),
• ország és város,
• BIC, LEI vagy más egyedi azonosító.

Ha a tranzakció az adott joghatóságban érvényes küszöbérték alatt marad, továbbra is meg kell adni a megbízó és a kedvezményezett nevét és számlaszámát (vagy tranzakcióazonosítóját), ezeket az adatokat azonban nem kell további módon ellenőrizni, kivéve, ha az intézmény pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására gyanakszik.

Miért nehezebb a Travel Rule-t alkalmazni a blokkláncra, mint a bankokra

A hagyományos banki átutalásoknál a bankok a SWIFT üzenetküldő rendszert használják az adatok cseréjére az ismert intézmények zárt hálózatán belül. Ez a folyamat több mint két évtizedes alkalmazás után jól bejáratott és szabványosított.

A kriptovaluták esetében a helyzet bonyolultabb. Amikor egy ügyfél átutalást kér egy adott wallet-címre, a szolgáltatónak meg kell állapítania, hogy az adott cím egy másik engedélyezett szolgáltatóhoz vagy egy privát, nem felügyelt (self-hosted) wallethez tartozik-e, és ez a különbség határozza meg, hogy milyen kötelezettségek érvényesek.

Az iparág protokollokat és megoldásokat dolgozott ki a tranzakció másik felének pontosabb azonosítására, ám a Travel Rule alkalmazása továbbra is egyenetlen az egyes országok között, amit a szakmában „sunrise" problémának neveznek. Egyes joghatóságok gyorsan egyértelmű szabályokat vezettek be, míg mások ezt még nem tették meg.

Travel Rule joghatóságonként

• Amerikai Egyesült Államok: 3000 USD-s küszöbérték a határon átnyúló átutalásokra, a kriptovaluták esetében a küszöbérték 250 USD-ra való esetleges csökkentésének bejelentésével, ami még mérlegelés alatt áll.
• Európai Unió: nulla küszöbérték minden kriptovaluta-átutalásra, a kötelezettség minden tranzakcióra vonatkozik, az összegtől függetlenül.
• Egyesült Királyság: küszöbérték nélkül bevezetett kötelezettség, azzal a követelménnyel, hogy az intézmények tegyenek meg „minden észszerű lépést" a megfelelés érdekében.
• Hongkong: kötelező platformengedélyezés, a nem felügyelt walletek tulajdonjogának technikai ellenőrzésével együtt.
• Szingapúr: 1500 SGD-s küszöbérték a digitális fizetési tokenek átutalására.

A Travel Rule az Európai Unióban

Az EU-ban a Travel Rule-t a felülvizsgált Pénzátutalási Rendelet (Transfer of Funds Regulation, TFR), vagyis az (EU) 2023/1113 rendelet vezette be, amely 2024. december 30-án lépett hatályba.

Ugyanaz a dátum, amikor a MiCA rendelkezései is hatályba léptek a kriptovalutákkal kapcsolatos szolgáltatók számára.

A rendelet nulla küszöbértéket alkalmaz: minden kriptovaluta-tranzakció esetében teljes megfelelés szükséges, az összegtől függetlenül.

A TFR elfogadása előtt az egyes uniós tagállamok saját nemzeti megoldásokkal rendelkeztek; Németország például a Kriptoeszköz-átutalási Rendeleten (KryptoWTransferV) keresztül alkalmazta a Travel Rule-t, amely az 1000 euró alatti tranzakciók esetében kisebb adatkört írt elő, míg a TFR mostantól a teljes adatkört megköveteli, az összegtől függetlenül.

Ami a nem felügyelt (self-hosted) walleteket illeti, a szolgáltatónak az ilyen átutalások esetében is össze kell gyűjtenie a másik fél adatait. A nem felügyelt wallet tulajdonjogának további ellenőrzése az 1000 eurót meghaladó átutalások esetén szükséges, a kockázatértékeléstől függően.

A kötelezettség nem vonatkozik a személyek közötti tranzakciókra, amelyekben egyáltalán nem vesz részt engedélyezett szolgáltató.

Mit jelent ez a kriptovaluták jövője szempontjából

A Travel Rule megmutatja, hogyan alkalmazkodnak a hosszú múltra visszatekintő pénzmosás elleni standardok a kriptovaluták világához, a blokklánc decentralizált jellegéből fakadó további összetettséggel együtt.

Az Európai Unióban ez a szabály a MiCA rendelettel együtt működik, egy egységes felügyeleti keretrendszer részeként, míg a HANFA mint horvátországi illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy ezeket a standardokat következetesen alkalmazzák.

Gyakran ismételt kérdések

Van-e minimumösszeg, amely alatt a Travel Rule nem alkalmazandó?

Ez joghatóságtól függ. Az Európai Unióban nincs ilyen küszöbérték, a TFR teljes megfelelést követel meg minden kriptovaluta-tranzakció esetében, az összegtől függetlenül. Más országok, például az USA vagy Szingapúr, csak egy bizonyos összeg felett alkalmazzák a szabályt.

Ki felelős az adatok gyűjtéséért, a küldő vagy a fogadó?

Mindkét fél. A küldő oldali szolgáltató gyűjti és továbbítja az adatokat, míg a fogadó oldali szolgáltató köteles ezeket az adatokat fogadni, ellenőrizni pontosságukat, és a tranzakció jóváhagyása előtt szankciós listákkal szemben ellenőrzést végezni.

Vonatkozik-e a Travel Rule a kriptovaluták privát wallet-re történő küldésére is?

Igen, ha az átutalásban engedélyezett szolgáltató vesz részt. A szolgáltatónak össze kell gyűjtenie az adott wallet tulajdonosának adatait, és az 1000 eurót meghaladó átutalások esetén további tulajdonjog-ellenőrzés is szükséges lehet. A két személy közötti közvetlen tranzakciók, amelyekben nem vesz részt szolgáltató a láncban, nem tartoznak e kötelezettség alá.

Látható-e a kicserélt adatok tartalma a blokkláncon?

Nem. A küldő és a fogadó adatait közvetlenül a szolgáltatók között cserélik ki, a blokkláncon kívül, és nem nyilvánosan hozzáférhetők. Maga a tranzakció a szokásos módon látható marad a blokkláncon, de a mögötte álló felek kiléte nem.