Clarity Act és MiCA: az Atlanti-óceán két partja, két szabályozási megközelítés

MiCA: egyetlen engedély a teljes piacra

A kriptoeszköz-piacokról szóló (EU) 2023/1114 rendelet (Markets in Crypto-Assets Regulation, MiCA) az első átfogó szabályozási keretrendszer az egész Európai Unió szintjén, amelynek célja a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységek egységesítése az egész Európai Gazdasági Térség (EGT) területén.

A MiCA három fő kriptoeszköz-kategóriát ölel fel: eszközalapú tokenek (asset-referenced tokens), elektronikuspénz-tokenek (e-money tokens), valamint az egyéb kriptoeszközök, amelyek nem tartoznak az előző két kategóriába.

A rendelet szigorú követelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, beleértve a tartalékokat, az átláthatóságot és az ügyfeleknek fizethető kamatok korlátozását.

A szolgáltatóknak meg kell felelniük a tőkemegfelelési követelményeknek, az eszközök letéti kezelésére vonatkozó biztonsági szabványoknak, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére szolgáló eljárásoknak (AML/CFT).

Ami különösen jelentőssé teszi a MiCA-t, az az, hogy a szabályozási bizonytalanság, amely régóta fennálló probléma volt az európai piacon, mostanra nagyrészt megoldódott.

A vállalatok pontosan tudják, milyen szabályok érvényesek, mely hatóságok felügyelik a piac egyes szegmenseit, és hogyan lehet engedélyt szerezni.

Clarity Act: megosztott joghatóság és hosszadalmas folyamat

Az Egyesült Államokban a helyzet egészen más. A Digital Asset Market Clarity Act (közismertebb nevén Clarity Act) 2025 júliusában meggyőző, kétpárti többséggel jutott át a Képviselőházon, ám azóta elakadt a Szenátusban.

A Szenátus Banki Bizottsága 2026. május 14-én 15–9 arányban hagyta jóvá a törvényjavaslat saját változatát, azonban a végleges elfogadáshoz 60 szenátori szavazatra van szükség az eljárási obstrukció (filibuster) leküzdéséhez – ez a küszöb, amelyet az 53 fős republikánus többség önmagában nem tud biztosítani.

2026 közepéig a törvényjavaslat továbbra is szerepel a Szenátus napirendjén ütemezett szavazás nélkül, miközben három egymással összefüggő vitás kérdés – köztük a stabilcoinokra fizetett hozam kérdése és a decentralizált pénzügyek (DeFi) kezelése – blokkolja a demokrata szenátorok szükséges támogatását.

Elemzők figyelmeztetnek, hogy ha a Szenátus augusztusi szünete kimarad, az komolyan veszélyeztetheti a törvényjavaslat 2026-os esélyeit.

A MiCA-val ellentétben, amely egységes keretrendszert hoz létre, a Clarity Act egy némileg más problémát old meg: a joghatóság elhatárolását két már létező hatóság, az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) és az Árutőzsdei Határidős Kereskedelmi Bizottság (CFTC) között.

A törvényjavaslat előirányozza, hogy a CFTC szinte kizárólagos joghatóságot kapjon a "digitális árucikkek" (digital commodities) és azok azonnali (spot) piacai felett, míg a SEC megtartja a felügyeletet azon eszközök felett, amelyeket befektetési szerződésnek minősítenek.

A megközelítés fő különbségei

Felügyeleti struktúra

• A MiCA egy új, egységes európai keretrendszert vezet be, világosan meghatározott eszközkategóriákkal.
• A Clarity Act két, régóta fennálló rivalizálással jellemzett, már létező hatóság között próbálja felosztani a joghatóságot, ami "szürke zónák" és jövőbeli értelmezési viták kockázatát hordozza.

Bevezetés üteme

• A MiCA már hatályban van, világos határidőkkel és átmeneti időszakokkal.
• A Clarity Act még mindig a jogalkotási folyamaton megy keresztül, és a végleges változata, valamint a hatálybalépés dátuma egyaránt bizonytalan marad.

Stabilcoinokkal kapcsolatos megközelítés

• Mindkét keretrendszer kiemelt figyelmet szentel a stabilcoinoknak, bár eltérő módon. A MiCA az elektronikuspénz-tokeneket szigorú tartalék- és kibocsátói követelményekkel szabályozza.
• Az Egyesült Államokban a vitát tovább bonyolítja az a kérdés, hogy a stabilcoin-kibocsátók (vagy hozzájuk kapcsolódó harmadik felek) fizethetnek-e hozamot az ügyfeleknek; a bankszektor határozottan ellenzi ezt a lehetőséget a betétkiáramlástól való félelem miatt.

A piac egységessége

• Az EGT-n belüli "útlevél" azt jelenti, hogy egy tagállamban engedélyezett vállalat azonnal működhet egy több mint 450 millió fogyasztóból álló piacon.
• Az amerikai rendszer, még a Clarity Act elfogadása után is, továbbra is magában foglalja a szövetségi és állami szabályok átfedését, beleértve a már meglévő állami szintű pénzátutalási törvényeket is.

A szabályozási (bi)zonytalanság ára

Az európai piac szabályozási biztonsága versenyelőnyt jelent. Az ügyfelek tudják, hogy egy platform felügyelet alatt áll, megfelelő tőkével rendelkezik, és megfelel a fogyasztóvédelemre vonatkozó egyértelmű szabályoknak.

Érdekes módon maga a Clarity Act is, alkotóinak nyilatkozatai szerint, kifejezetten arra törekszik, hogy igazodjon az olyan szabványokhoz, mint a MiCA, annak érdekében, hogy az amerikai vállalatok versenyképesek maradjanak globális szinten – ez közvetve megerősíti, hogy az európai modell egyfajta mintává vált, amelyet más szabályozó hatóságok is követnek.

Az Európai Unióban ismertek a játékszabályok. Az Egyesült Államokban a piac továbbra is egy végleges döntésre vár, amelynek csökkentenie kellene a "végrehajtás útján történő szabályozás" (regulation by enforcement) eddigi gyakorlatát, amelyben a szabályok gyakran csak bírósági jogviták után váltak egyértelművé.

Két út, egy cél

A MiCA és a Clarity Act két különböző utat képvisel ugyanazon cél felé: a szabályozási egyértelműség a kriptovaluta-piac számára.

Az Európai Unió az átfogó, előre meghatározott szabályozás útját választotta, jutalomként az egységes piaccal a megfelelésért.

Az Egyesült Államok hasonló eredményt próbál elérni a meglévő hatóságok joghatóságának elhatárolásával, ám ez a folyamat lassabbnak és politikailag összetettebbnek bizonyult, mint azt sokan várták.